Advent

Advent (ádvent, úrjövet) a keresztény kultúrkörben a karácsony napját (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól (görögkatolikusoknál hatodik vasárnaptól)[2] karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Advent első vasárnapja, amely Szent András napjához legközelebb eső vasárnap, egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.

Adventi koszorú

Adventkor a 19–20. század óta szokás koszorút készíteni. Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 24 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.[3]

Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe a katolikushagyomány szerint a bűnbánat színét jelképező lila, kivéve a harmadik vasárnapra jutót, amely rózsaszín, mert ez az öröm vasárnapja. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet.[3] A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon.

Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: 1. hit, 2. remény, 3. öröm, 4. szeretet. A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak:
Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);
zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény);
Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya);
Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet).

Advent története

A keleti egyház nem tartja liturgikus ünnepként az adventi időszakot, de a 8. századtól böjti időszakot tart a karácsony előtt, november 14-étől. Az adventi idő alatti böjtölés szokása tulajdonképpen a húsvétot megelőző nagyböjtöt utánozza. Az adventi böjti idő alatt tiltották a zajos mulatságokat és az ünnepélyes házasságkötéseket, mely utóbbit az 1661. évi nagyszombati zsinat püspöki engedélyétől tette függővé.

Advent értelme
 
Az adventi várakozás célja felidézni a Messiás születése előtti történelmi várakozást, felkészülni karácsonyra és Krisztus második eljövetelére.

Mi jellemzi az adventi időszakot

Az advent nem csak a vallásos emberek ünnepe. Ebben az időszakban mindenki gyakorolhatja : csönd, elmélkedés, bűnbánat. A vallásos  emberek számára a rorate, hajnali mise is fontos. December 16-ig a hét egyes napjainak miseszövege változik csak, 17-től 24-ig minden napnak saját miseszövege van.

Adventi szimbólumok és jelentései

• Adventi koszorú: várakozás, reménység, folytonosság, teljesség
• Angyalka: kedves segítség, támogatás, megóvás, természetfeletti erő
• Állatok: ösztönösség, vágy

• Elefánt - bölcsesség, tisztelet, siker
• Hal - árral való akadálytalan haladás, termékenység, gazdagság
• Kagyló - szerencsehordozó
• Kígyó - bölcsesség, változás, éberség
• Lepke - újjászületés, pozitív átváltozás
• Ló - segítség, a helyzet fölötti uralom
• Macska - simulékonyság, harmónia, titokzatosság
• Madár - szabadság, szárnyalás, hírek
• Medve - életerő, természethűség
• Szarvas - vitalitás, rugalmasság, szellemi nagyság 

• Bölcső, jászol: újjászületés, a vágyak testet öltése
• Csengő: figyelemfelhívás, nyomatékosítás
• Csillag: érdem, kitüntetés, vágy
• Csillagszóró: sziporkázó ötletek, jutalomeső, siker
• Fenyőfa: örök élet, áldozatkészség
• Fészek: meghittség, gyarapodás
• Füzér: folytonosság, áramlás
• Gyöngy: egyszerűség, természetes harmónia
• Házikó: otthon, meghittség, családi béke
• Hold: vágy, álmodozás, nőiség - anyaság
• Hóember :játékosság, kreatív energia
• Kristályok:: tisztaság, tökéletesség, a célok határozottá válása
• Mézeskalács: harmónia, szeretet, vonzódás, mágikus erő
• Nap: szellemi sugárzás, kreatív erő
• Szaloncukor: jutalom, szeretet
• Szív: szeretet, odaadás
• Termések· dió - intelligencia, munka

• Narancs· - harmónia
• Citrom - frissesség
• Gránátalma - termékenységSzőlő - gondos törődést követő boldog szüret

• Üstökös: jelzés, figyelemfelhívás
• Üveggömb: tökéletesség, energialabda
• Virág: ajándék, önzetlen adomány

Az 5. századtól az advent a karácsonyt megelőző böjti idő volt, mely Szent Márton (november 11.) ünnepével kezdődött. Az advent Galliában keletkezett, majd a 6. században Róma átvette, és a böjti időből itt lett liturgikus idő, öt vasárnappal. VII. Gergely pápa volt az, aki négyben határozta meg az advent vasárnapjainak a számát, melyet a későbbiekben a protestáns felekezetek is átvettek.

Forrás: http://www.vitalzone.hu/advent-jelentese.html#ixzz4SewRzlnB